Nagykoalíció akkor van, ha egy politikai erőtér nem képes egymaga kormányt alakítani. Ilyen Angela Merkel jelenlegi kormánya, de ilyen az osztrák kormány is, évtizedek óta. A rendszervált(oz)ás utáni időkben Magyarországon klasszikusan egy Fidesz-MSZP központú bipoláris berendezkedés alakult ki, 1994 óta hozzájuk csapódott egy-egy kisebb párt csatlósként a kormányalakítás érdekében.

Magyar virtus

Most azonban más szelek fújnak. A választási rendszer megbugázása, a külhoni magyarok sokszor együgyű szavazási indíttatása (főleg, hogy a levélszavazatokat csak az nem cenzúrázza, aki nem akarja - lásd múlt heti vajdasági események a Fidesz elvszövetségesei részéről) és a gyenge ellenzék miatt a jelenlegi kormánypárt egymaga is képes győzni. Azért egyes számban írom, mert a KDNP önmagában már nem mérhető gittegylet. Orbánék ugyanígy tették tökre korábban az FKGP-t és az MDF-et, hiszen semmilyen pártot nem hajlandóak elviselni maguk mellett a politikai térfelükön. Térjünk azonban a lényegre.

Ha búcsú, akkor fájdalmas

Ha a Fidesz nem szerez 50%+1 mandátumot, ezáltal nem nyer, akkor három lehetőség van. Mindenki más nyer, vagy senki sem nyer (a harmadikról később). A jelenlegi ellenzéki pártok ugyanis kizárólag úgy tudnak kormányt alakítani, ha kivétel nélkül mind összefognak, amit most nem szeretnék fejtegetni, hiszen nonszensz. Ha valahogy meg is tudnának egyezni hosszas huzavona után egy működőképesnek tűnő megoldásban, az csak egyetlen dolog lehetne: pártoktól független szakértői kormány, ami az ő konszenzusos felkérésük alapján, de nem az ő embereikből áll. Erre semmi esély nincs, hiszen Vona Gábor a legerősebb ellenzéki párt vezetőjeként magának akarná a vezetést, akárcsak Gyurcsány, aki ugyanolyan kényszeres beteg, mint Orbán, csak politikai karrierjében egy lépéssel visszább tart, és (még) nem kapaszkodott vissza a hatalomba.

Rövidre zárva ezt a lehetőséget, tegyük fel, hogy csoda történik, és megalakul a szakértői kormány, jobbnál-jobb géniuszokkal a bársonyszékekben. Nem lennének rentábilisek, lévén, hogy a mafia-kormány szinte minden hivatal, szervezet, vállalat, bank élére saját csatlósait ültette, így semmibe nem telne rövid idő alatt bedönteni az országot, kiharcolva az előrehozott választásokat, amin nyilvánvalóan elsöprő győzelmet aratna a Fidesz, hiszen lám-lám, az ő idejükben legalább viszonylagos rend volt. Talán a kétharmad is meglenne, és minimum a 2026-os választásokig minden rosszat a 2018-as, pár hónapos nagykoalíciós kormányzásra lehetne kenni, így a hatalom stabil maradna.

Amikor Orbán Viktor új pajtásokkal kezd játszani

Valószínűleg a Fidesz megszerzi a többséget az új országgyűlésben, de lehetséges, hogy csak 45-50%-ot érnek el. Erről az eshetőségről röviden írok - épp csak annyit, hogy utána majd "én megmondtam"-ozhassak. A kormánypárt kommunikációját elnézve szembetűnő, hogy leginkább a Jobbikot ostorozzák, hiszen tőlük félnek leginkább. Kitesznek magukért az MSZP-P ellenében is, és nem feledkeznek meg a Gyurcsány-féle DK-val kapcsolatban sem emlékeztetni arra, hogy az Gyurcsány-féle. Korábban az Együtt szarvát is letörték Juhász Péter személyében, az LMP-vel kapcsolatban azonban szinte néma csend van. Egyedül a Fideszből kiugrott Hadházyt ütik agyba-főbe, de az inkább saját tagságuk felé címzett fenyegető üzenet.

Az LMP 5-7%-os jelenlétre számíthat a következő parlamentben, a Fidesznek pedig a 45-50%-os eredmény esetén éppen ennyire van szüksége. Ez a teória valószínűleg sokaknak megdöbbentő, de a valóság 2018 Magyarországán bizony rideg. A Fidesz ügyelt rá, hogy szavazóik előtt felvállalható legyen egy esetleges Fidesz-KDNP-LMP koalíció, ha rákényszerülnek, a tűzközelbe eddig sosem kerülő LMP pedig bizonyára megtalálná a maga megnyugtató magyarázatát arra, hogy miért helyes, amit tesznek.

Hajrá, Fidesz!

Végül elérkeztünk a lényeghez. Aki jól ismer, egyértelműen tudja, hogy eszem ágában sincs a Fideszre szavazni, természetesen nem is rájuk fogok. De tudom, hogy így vagy úgy megalakul a negyedik Orbán-kormány. És ez úgy jó, ahogy van.

2010-ben a gazdasági világválságnak és az MSZP széthullásának köszönhetően kétharmadot szerzett a Fidesz. 2014-ben azért szerzett kétharmadot, mert átrajzolták a választási rendszert (és eleve azért nyert, mert még mindig nem volt komolyan vehető ellenzék, viszont az emberek biztosabban éltek, mint a balos kormánnyal azonosított világválság idején). 2018-ban pedig azért nyer a Fidesz, mert a választási rendszer még mindig rájuk van szabva, a média a kezükben van, és a legostobább 2 millió elhiszi a pofon egyszerű "Soros, migráns, Brüsszel, ENSZ" mutatványt, ami annyira ócska és olcsó, hogy a vurstliban egypálcikás nyeremény lenne a céllövöldében.

Az olyan részleteket ne is említsük, hogy az elmúlt 30 napban mindössze egyetlen egy migránst fogtunk el a határon (március 6.-án, egyébként), koncentráljunk a még fontosabb dolgokra. A kormány 8, de legfőképp 4 éve más tollával ékeskedik. Büszkék a különböző építkezésekre, beszerzésekre, felújításokra - azok több, mint háromnegyede azonban EU-s pénzből valósult meg. A pénz viszont eddig tartott, és nem tovább. A források még 2019-ig csörgedeznek majd némiképp, utána új támogatási ciklus jön, és - részben a Fidesz közpénzekhez és EU-s forrásokhoz való hozzáállása miatt - radikálisan kevesebb pénz van kilátásban Magyarországnak, mint eddig. Ez pedig olyan ínséges időket hoz, amit talán a legfanatikusabb Fidesz-szavazók is észrevesznek. Ha a következő támogatási ciklus pénzhiánya egy MSZP-P-Jobbik-DK-LMP kormány működését fémjelezné, az végérvényesen bebetonozná a Fideszt a hatalomba, immár évtizedekre. Ha viszont ők maguk kényszerülnek megenni, amit főztek, csúnya hasmenésük lehet tőle. És akkor a Fideszről is minden kiderül, amit tudni érdemes.

Egy ideig ugyanis lehet majd mondani, hogy az újabb győzelmük miatt Brüsszel és Soros szívatja Magyarországot, de a legvégén mindenkinek be kell majd látnia, hogy a migrációellenes propagandaplakáttal nem lehet sem gyógyítani, sem oktatni, sem kátyúzni. De még csak nem is ehető.

https://facebook.com/privilegiumoldal